Főoldal > Hírek > Ipari hírek
Amikor fenntartható tervezésről van szó az összecsukható konténerházak esetében, alapvetően három fő területre kell koncentrálni: anyagok újrahasznosítása, energia megtakarítása és zárt láncú rendszerek kialakítása. Az elhasználódott hajózási konténerek felhasználása, amelyek egyébként használaton kívül maradnának, több okból is értelmes döntés. Minden ily módon épített konténerház esetében körülbelül 3 tonna acél hulladék kerül el a szemétlerakóktól, ráadásul a meglévő szerkezet nagy része még évtizedekig elegendően erős marad. Ami eredetileg áruk szállítására volt szánva, az így valós lakóterré válik. A szén-lábnyom is lényegesen kisebb ezeknél a megoldásoknál, mint az alapoktól történő építésnél. Tanulmányok szerint ezeknek a konténerátalakításoknak körülbelül feleannyi a beépített széntartalma, mint a hagyományos építési módszereknek, ami hosszú távon nagyon fontos a fenntarthatóság szempontjából.
A modern gyártási technikák jelentősen meghaladták a tengerhajózási élettartamban eredetileg 12 évnek tervezett szállítókonténerek élettartamát, így sok konténer átalakítása után mára már több mint 50 évig is kiszolgálhat lakóházként. A lézeres vágástechnológia körülbelül 34%-kal csökkenti az anyagveszteséget az ablakok és ajtók beépítése során, a moduláris felépítés pedig azt jelenti, hogy a legtöbb alkatrész valójában újra szétszedhető, majd más helyen újra felhasználható. Különféle országszerte végzett tanulmányok szerint a bővíthető konténerlakás-projektek esetében ezek az együttes fejlesztések országos bevezetésükkel olyan acélfogyasztás-csökkenést eredményeznének, amely megfelelne évente kb. 73 ezer új autó gyártásához szükséges acél mennyiségének.
A legnagyobb gyártók napjainkban egyre inkább zárt rendszerű megoldásokat alkalmaznak. A termelés során keletkező hulladék körülbelül háromnegyede hőszigetelő elemekké vagy akár épületek díszítőelemeivé válik. Egy új, „csecsemőtől felnőttkorig” (cradle to cradle) tanúsítási módszer is egyre nagyobb teret hódít. Ami különlegessé teszi, az az, hogy az összehegesztett csatlakozások és panelek valójában szétszedhetők különleges eszközök nélkül. Ez azt jelenti, hogy az anyagokat újra és újra fel lehet használni. Az ebből a körkörös megközelítésből eredő energia-megtakarítás körülbelül 29 százalékkal alacsonyabb, mint a hagyományos gyártási módszerek esetében. Ez hosszú távon tekintve jelentős költségcsökkentést jelent az üzemeltetési kiadásokban.
Körülbelül huszonhárom ország adóvisszatérítést kezdett el nyújtani, amely a projekt teljes költségének tizenöt és huszonöt százalékát tekintheti ki a konténerházak esetében, amennyiben azok megfelelnek az ISO 14001 zöld szabványoknak. Európában az EU 2023-ban indította el Moduláris Lakásprogramját, amely előírja, hogy minden társadalmi lakásprojekt negyven százaléka építési anyagként újrahasznosított anyagokat tartalmazzon. Ez határozottan hozzájárult ahhoz, hogy a konténerházak bekerüljenek a főáramba. A politikai döntéshozatal terén Ázsia látszik vezetni. Vegyük például Szingapúrt, amely nemrégiben olyan szabályozást fogadott el, amely előírja, hogy 2025-ig az új városi beépítési lakások hatvanöt százaléka moduláris, acélalapú tervezést alkalmazzon. Elég ambiciózus célnak tűnik, ha engem kérdez.
A felhasznált acél napjainkban számos, környezetbarát célokra tervezett modern összecsukható konténerház alapját képezi. Az újrahasznosított acél felhasználása körülbelül 75 százalékkal csökkenti az energiafogyasztást az újonnan előállított acélhoz képest. A mai gyártók többsége régi hajózási konténerekre és ipari acéltöredékekre támaszkodik építményeik készítése során. Ezek az anyagok továbbra is elegendő szilárdsággal rendelkeznek a nagy terhelések viseléséhez, ugyanakkor jelentős mennyiségű hulladékot tartanak vissza a lerakóktól. Számos gyár olyan újrahasznosító rendszereket állított fel, amelyek a konténerek átalakítása során keletkező acélhulladék 92 és akár 97 százalékát is visszaszerzi. Ez a megközelítés tökéletesen illeszkedik a körkörös gazdaság elvébe, amelyben az erőforrásokat újra és újra felhasználják, ahelyett hogy egyszeri használat után eldobják őket.
A hagyományos betonalapok évente a globális CO₂-kibocsátás 8%-át bocsátják ki, míg a konténerházak újrahasznosított acélalapzatai az anyagba ágyazott szénkibocsátást 34–52%-kal csökkentik (2023-as Körkörös Építészet Jelentés). Az összehasonlító életciklus-elemzések szerint:
| Anyag | Szénlábnyom (kg CO₂/m²) | Vízfogyasztás (L/m²) |
|---|---|---|
| Eredeti beton | 410 | 1,200 |
| Újrahasznosított acél | 185 | 300 |
Ez az adat magyarázza, hogy miért részesítik előnyben a fenntartható előregyártott házak építői közül a 68% most már a hagyományos lemezek helyett az acél-beton kombinált födémeket.
A korszakalkotó gyártók a üveggyapotot lenbeton keverékekkel váltják fel, amelyek hőszigetelési értéke R-3,8 hüvelykenként, és 60%-kal gyorsabban bomlanak le. Egy 2024-es iparági felmérés szerint a konténerház-vásárlók 89%-a elsődleges fontosságúnak tartja, hogy a hőszigetelő anyagok Cradle-to-Cradle Silver minősítést kapjanak, ami elősegíti a gombahálózaton alapuló hőszigetelő rendszerek, a reciklált farmer vatták és a grafénnel felerősített aerogél panelek elterjedését.
Egy skandináv vállalat sikerrel nyomon követte az összes 14 modelljükben használt anyagot egy okos blokklánc-technológiának köszönhetően, amely nyomon követi az eredetüket. Létrehoztak egy nyilvános weboldalt, ahol bárki ellenőrizheti, honnan származik az acél – a legtöbbje valójában korábban eldobott anyagból készült (kb. 87%-os újrahasznosított tartalom). Az oldal azt is mutatja, mennyire tiszta a hőszigetelés – kevesebb mint 50 mikrogramm illékony szerves anyag köbméterenként, ami elég jó minőség. Emellett a szállításból származó szén-dioxid-kibocsátást is figyelembe veszik, olyan valódi fák ültetésébe fektetve be, amelyek hivatalosan is tanúsítottak. Ennek eredményeként a potenciális, környezetvédelem iránt aggódó vásárlók sokkal jobban érezték magukat ezekkel a házakkal kapcsolatban – a vevők kb. négy tizede azt mondta, hogy aggodalmaik jelentősen csökkentek. Ráadásul a zöld gondolkodású területek városfejlesztői is gyorsabban kezdték engedélyezni ezeket a konténerház projekteket, mint korábban.
Amikor a régi tengerhajózási konténerekből hajtható ökoházakat készítenek, mindegyik körülbelül 340 kilogramm CO2-kibocsátást takarít meg a hagyományos acélvázakhoz képest, ezt az 2023-ban a Ponemon által közzétett kutatás eredményei is igazolják. Ezeket a hatalmas acél dobozokat eredetileg legalább 25 évig tartó, durva tengeri körülmények közötti használatra tervezték, ám most második életet kapnak, mint megbízható alapozású lakóházak, ahelyett hogy szemétdombon hevernének tétlenül. Évente körülbelül 2,8 millió konténerről van szó, amelyek így elkerülik a hulladéklerakókat, mert valaki másképp gondolkodott. Ha pedig teljes élettartamuk során felhasznált energia mennyiségét nézzük, a 2022-es tanulmányok szerint ezek a konténerházak építésük során kb. háromnegyedével kevesebb energiát igényelnek, mint a hagyományos betonépületek. Ha jobban belegondolunk, teljesen logikus.
Amikor hajókonténereket alakítanak át lakótérként, sokkal több dologra van szükség, mint egyszerűen csak a falak mozgatására. A legtöbb konténert alaposan tisztítani kell először, hogy eltávolítsák a régi ólomfestéket és azokat a hatékony tengeri gombaölő szereket, amelyekkel az óceáni útjaik során bevonva voltak. A konténerek kb. kilencven százaléka ezen az eljáráson megy keresztül, mielőtt bárki ágyat helyezne be belsejébe. A szerkezeti munka is megdöbbentő, hiszen a konténerek eredeti corten acéljának körülbelül négyötödét megtartják, annak ellenére, hogy ablakokhoz és ajtókhoz módosításokra van szükség. Ami ezeket az átalakításokat valóban kiemeli környezeti szempontból, az az, hogy mennyivel jobbak a hagyományos, nulláról épült házakhoz képest. Egyetlen felhasznált konténer ugyanis körülbelül hét-nyolc évvel hamarabb éri el a szén-dioxid-semleges állapotot, mint egy átlagos fa szerkezetű ház, pusztán azért, mert kihagyja az új építőanyagok erőforrás-igényes gyártási folyamatát.
A kritikusok három fő aggályt emelnek ki:
| Gyár | Fenntartható forgatókönyv | Problémás forgatókönyv |
|---|---|---|
| Szállítás | Helyi beszerzés (<500 km) | Tengerentúli szállítás |
| Isoláció | Újrahasznosított denim/bambuszgyapjú | Kőolajalapú habfestékek |
| Alapítvány | Csavarkazettás rendszerek | Betonszilárdság |
Bár a legfrissebb elemzések megerősítik, hogy a konténerházak 62%-a ökológiai szempontból jobban teljesít, mint a hagyományos épületek, a maradék 38% magasabb lábnyomot mutat a túlzott átalakítási energiaköltségek miatt. Megfelelő tervezéssel az erőforrás-felhasználás 41%-kal csökkenthető az új építéshez képest, ami bizonyítja, hogy a környezeti fenntarthatóság inkább a tervezési döntésektől függ, semmint magától az alapanyagtól.
A mai zöld, hajtható konténerházak nagy hangsúlyt fektetnek az energia megtakarítására, miközben teljesítik a világszerte érvényes környezeti célokat. Számos építész jelentése szerint a passzív napsugaras elvek alkalmazása akár 30 százalékkal csökkenti az energiafogyasztást terveikben. Ez azt jelenti, hogy az ablakokat pontosan megfelelő helyre helyezik el, és olyan anyagokat választanak, amelyek természetes módon képesek napközben felvenni és leadni a hőt, így a házban tartózkodók kényelmesen érezhetik magukat anélkül, hogy fűtést vagy légkondicionálót kellene használniuk. A tavalyi piackutatás szerint a napelemek és kis méretű szélturbinák beépítése körülbelül felére csökkenti a hagyományos elektromos áramforrásoktól való függőséget ezeknél a moduláris, szállítmányozási konténerekből készült otthonoknál.
Kettős üvegezésű ablakok és visszaverő tetőfedő anyagok csökkentik a hőátadást – ami kritikus fontosságú az extrém hőmérsékletingadozásokkal rendelkező régiókban – a természetes fény javításával és a hőnyereség csökkentésével.
Hibrid megújuló rendszerek látják el energiával a készülékeket, világítást és az éghajlati berendezéseket off-grid közösségekben, kombinálva tetőre szerelt napelemrendszereket, kis léptékű szélturbinákat és akkumulátortárolókat folyamatos energiaellátás érdekében.
Az IoT-alapú érzékelők optimalizálják az energiafelhasználást, automatikusan szabályozva a világítást és a szellőzést a jelenlét és az időjárási viszonyok alapján, így növelve a hatékonyságot anélkül, hogy a komfortot áldoznák fel.
EN
