Amikor katasztrófa következik be, az embereknek sürgősen biztonságos helyre van szükségük, ahol három napon belül elhelyezhetők, mielőtt a helyzet még rosszabbra fordulna. Itt jönnek képbe azok az egyszerűsíthető konténerek, amelyek eredetileg laposan csomagolt dobozként érkeznek, de órákon belül valódi életterré alakíthatók. Ezek azonban nem hétköznapi sátrak. A konténerek rendelkeznek megfelelő hőszigeteléssel, igazi zárható ajtókkal és szilárd aljzattal, így többször is felhasználhatók, ami különösen fontos, amikor a közösségek hónapokon át tartó helyreállításon mennek keresztül. A logisztikai szakértők utóbb érdekes tendenciát vettek észre: a moduláris menedékházaknak értelme van, mivel mindegyik egységes módon illeszkedik össze, így a szállításuk már nem olyan bonyodalmas feladat. Emellett a kész egységek százasával történő eljuttatása válságterületeken szenvedő emberekhez sokkal gyorsabb, mint ha mindent alapoktól kellene felépíteni.
A klímaváltozáshoz kapcsolódó katasztrófák száma az elmúlt évszázadforduló óta körülbelül 83 százalékkal nőtt a CRED 2023-as legfrissebb jelentése szerint. Ez arra késztette a kormányhivatalokat és nonprofit szervezeteket, hogy jobb megoldásokat keressenek a tartós ideiglenes elhelyezésre. A jövőt tekintve szakértők azt jósolják, hogy a moduláris vészhelyzeti lakások piaca évi körülbelül 7,9 százalékkal bővül 2030-ig. Az új épületek többségét az Ázsia-Csendes-óceáni régióban telepítik majd, ahol a természet rendszeresen szórványosan ciklonokat és földrengéseket okoz. A most tapasztalt változás azért következik be, mert kemény leckéket tanultunk korábbi katasztrófákból, amikor a hagyományos segélyezési módszerek egyszerűen nem tudtak elegendő stabil menedéket biztosítani minden érintett számára. Egyes tanulmányok szerint az összecsukható konténeres egységek használata a hagyományos sátrak helyett körülbelül 34 százalékkal csökkentheti a járványok kialakulását katasztrófák után. Ez érthető is, hiszen az emberek többé nem nedves, penészes körülmények között élnek, ami segíti őket abban, hogy egészségesek maradjanak, amíg állandó otthonra nem lelnek.
A menedékhelyek előre gyártott acélvázakkal és falakkal készülnek, amelyek egyszerűen összekattinthatók, így akár 20 egységből álló táborokat is fel lehet állítani mindössze nyolc óra alatt. 2023-ban volt egy próba Mozambikban, ahol kiderült, hogy ezek a moduláris megoldások körülbelül kétharmadával csökkentik a munkaerő-igényt az hagyományos építési módszerekhez képest. Minden elemet szín- vagy számkódokkal jelölnek meg, így kiválóan áttekinthetővé válik az alkatrészek rendezése. Ez különösen hasznos katasztrófák idején, mint például múlt évben Bangladesben történt áradások során, amikor a közutaknak és épületeknek majdnem háromnegyede elpusztult. A menedékhelyek szerkezete nem igényel bonyolult hegesztőberendezéseket. A gyártók úgy tervezték őket, hogy mindenhol ugyanolyan módon kapcsolódjanak össze az elemek, így akkor is gyorsan összeszerelhetők, ha napokon át nincs áramellátás vagy más szolgáltatás.
A speciális csatlakozások és a könnyű kompozit panelek, amiket ezekben a vészhelyzeti összecsukható tartályokban használnak, azt jelentik, hogy most már csaknem két óra alatt össze lehet rakni őket, ami a régi moduláris beállításoknál 63%-kal gyorsabb, a tavalyi lakhatási jelentés szerint. Mivel minden laposan csomagolva jön, 24 darab ilyet egy nagy szállító teherautóba tudnánk rakni. Ez óriási különbséget tesz a katasztrófák idején, mivel a mentőcsapatok két napon belül ki tudnak juttatni a 150-nél is több menedékhelyet, miután a hatóságok vészhelyzetet hirdetnek.
A terek a 20 m3 szállítási térfogatból 90 m3 használati területre bővülnek teleszkópfal és két tengelyes hajtómechanismusok segítségével. A telepítés utáni bővítés további 23 szobát tesz lehetővé további szerkezeti támogatások nélkül, amelyek kritikus igényeket kielégítenek, mint például az orvosi elkülönítő területek vagy a családok magánéletének védelme sűrűn lakott táborokban.
Mindössze három nappal azután, hogy a nagy erejű, 7,8-as erősségű rengés megrázta a térséget, a segélyező munkatársak már körülbelül 1200 darab hajtható konténerlakást állítottak fel kilenc különböző tartományban. A helyszíni segélyszervezetek szerint ezek a moduláris egységek mintegy négyszer annyi embert tudtak elhelyezni négyzetméterenként, mint a hagyományos sátrak. A legfontosabb az volt az ott élők számára, akik fagypont alatti éjszakákat éltek át, hogy a bent lakók majdnem 92 százaléka úgy vélte, a hőszigetelés elegendő ahhoz, hogy melegen maradjanak még mínuszos hőmérsékleten is. Átfogó képet tekintve a Global Shelter Cluster szakértői szerint a hagyományos anyagházak helyett ezeknek a konténereknek a használata majdnem 80 százalékkal csökkentette azt, hogy az emberek később újra költözniük kellett.
Az összecsukható acélvázak és egymásba helyezhető falpanelek 72%-kal csökkentik a szállítási térfogatot a hagyományos menedékekhez képest (Bandara et al. 2015). Ez a kompakt kialakítás lehetővé teszi a segélyszervezetek számára, hogy háromszor annyi egységet szállítsanak teherautónként, miközben megőrzik a szerkezeti integritást – ami kritikus fontosságú 500+ menedék telepítésekor regionális katasztrófák esetén.
Modulonként kevesebb, mint 1100 font súlyúak, és egymásra pakolhatók, így az utolsó mérföldes szállítás költségeit 58%-kal csökkentik a merev ideiglenes lakásokhoz képest (FreightSmart Logistics 2024). A szervezetek 92%-os sikerrátát érnek el helikopterrel történő feljuttatásnál hegységes területekre standard helikopterek használatával, ami jelentősen felülmúlja a hagyományos menedékek 35%-os sikerrátáját.
Az ENSZ beszerzési adatai szerint az új katasztrófaháztartásokra vonatkozó szerződések 83%-a jelenleg hajtható tervezést követel meg – hatszoros növekedés 2015 óta. Ez az áttérés javítja a járművek térhasználatát, és csökkenti a szállítási útvonalak számát, évente mintegy 41 000 tonnával csökkentve a globális segélyszállítási kibocsátást.
Ezek a menedékek erős horganyzott acélkerettel és különösen erős sarki öntvényekkel készülnek, amelyek akár 130 mérföld/órás széllökéseket is elbírnak a mezőről származó ENSZ MENA-jelentések szerint. A kereszttámaszok és hegesztett kapcsolatok miatt a szerkezet stabil marad akkor is, ha a hőmérséklet mínusz 22 Fahrenheit és forró 122 fok között ingadozik, így jól működnek árvízveszélyes területeken, száraz sivatagi környezetben, valamint gyakorlatilag bárhol, ahol nehéz körülmények uralkodnak. A helyszínről történő elmozdulás-nyomon követési adatok alapján ezek a szerkezetek átlagosan 78 százalékkal tovább tartanak ki, mint a hagyományos menedékek, folyamatos 18 hónapos használat során, ami figyelemre méltó teljesítmény annak fényében, hogy a gyakorlatban milyen hosszúnak számít ez az időtartam.
A többrétegű védőrendszerek az EPDM gumi tetőfedést szilikonosan lezárt panelelemekkel kombinálják, hogy megakadályozzák a víz behatolását erős esőzések során, amelyek csapadékmennyisége meghaladja a 3 hüvelyket. A Disaster Shelter Coalition (2024) vizsgálatai igazolták a rendszer ellenálló képességét 4. kategóriájú hurrikán erejű szelekkel szemben is, köszönhetően az aerodinamikus profiloknak és a földhorgonyzó rendszereknek, amelyek 3500 font felemelési ellenállásra lettek minősítve.
Egy 2024-es, Floridában lévő 1200 menedékházat vizsgáló tanulmány kimutatta, hogy az acélvázas konténerházak 94%-a lakható maradt vihar után, míg a textilből készült szerkezeteknél ez az arány 61% volt. A merev falak csökkentik a repülő törmelék okozta veszélyt, miközben a hőszigetelt kompozit panelek akár 40%-kal hosszabb ideig stabil belső hőmérsékletet biztosítanak áramkimaradás esetén (a National Emergency Management Association adatai szerint).
Ötéves üzemidőre vetítve a tésztás konténerházak élettartamuk során 60%-kal alacsonyabb költségekkel járnak, mint a sátoralapú megoldások (MDPI 2024). Acélszerkezetük 7–10 újratelepítést tesz lehetővé, ami messze meghaladja az egyszer használatos sátrak teljesítményét. A moduláris javítórendszerek 35%-kal csökkentik a karbantartási költségeket, és a többfázisú katasztrófák esetén a költségmegtakarítás tovább növekszik, mivel a felhasználható egységek kiküszöbölik az ismételt beszerzéseket.
A szabványosított alkatrészek 85%-os anyagfelhasználási arányt érnek el katasztrófák során, így egységenként kb. 8,2 tonna építési hulladék kerül megelőzésre. Az egymásba kapcsolódó panelek célzott javításokat tesznek lehetővé teljes cserék helyett, és a 2023-as terepi tesztek azt mutatták, hogy három telepítés után az építőanyagok 92%-a sértetlen maradt.
A vezető segélyszervezetek blockchain-alapú nyomon követő rendszereket használnak, hogy 94%-os eszközláthatóságot biztosítsanak a tárolóközpontokon keresztül. Ezt a technológiát megtérülési tanulmányok is igazolták, és segít az elérhető konténerházakat az újonnan kialakuló válságokhoz igazítani, miközben optimalizálja a szállítási útvonalakat a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése érdekében.